egészség blog

A gáz, ami körülvesz
A minisorozatunk előző három részét kitöltő víz után új vizekre evezünk, és rátérünk arra az elemre, amiben állandóan fürdünk. Ez pedig a nitrogén, amely a körülöttünk lévő levegő több, mint háromnegyedét teszi ki. Bár minden lélegzettel egy csomót beszívunk, mégsem ezen az úton tudjuk felvenni, hanem táplálkozással, mivel a nitrogéngáz megkötésére csak néhány szervezet képes, és mi nem vagyunk közöttük. Szerencsére az étellel kellő mennyiséget fogyasztunk belőle. Akkor meg minek is vesztegetünk rá szót? Hát, mert nagyon nem mindegy, mennyit eszünk a fő forrásából.

Milyen példával szolgál nekünk a kenyér?
A kenyér, ha a megszokottól kicsit eltérő szemmel tekintünk rá, remek útmutatást ad, hogy hogyan tegyük jobbá, boldogabbá a magunk és a körülöttünk lévők életét. Alaptápláléka volt őseinknek, és még ma is alapélelmiszerként tekintünk rá. Mai világunkban nagyon fontos, hogy legyen egy szilárd belső alapunk, amire támaszkodhatunk. Ehhez fontos, hogy megteremtsünk egy belső szilárdságot, ami egyben rugalmas is, ahogyan a kenyér is a sülés során egy képlékeny masszából határozott, szilárd, mégis ruganyos formát ölt. Mire van szükségünk, hogy így átalakuljunk a saját elhatározásunkon túl?

Mit keres a kenyér a nemzeti ünnepünkön?
Azt tudjuk, hogy augusztus 20. Szent István ünnepe, és ezzel együtt az államalapításé is, az előző rendszerben pedig az alkotmányé volt. Ezek mellett azonban évszázadok óta az új kenyér ünnepe is. Vajon miért? A letelepedett földműves népek évezredek óta nagy tiszteletben tartották a gabonát, és a belőle készült kenyeret, így szokás volt megünnepelni az aratást, és az új gabonából készült első kenyeret, azaz az új kenyeret. Éghajlatunknak hála nálunk ez augusztus közepe táján készül, és összekötődött Szent István ünnepével. De mit is jelent, mit szimbolizál az új kenyér?

Milyen a jó víz?
Az előző részekben kiveséztük, hogy hogyan jelzi szervezetünk a vízszükségletét, és azt is, hogy vízpótlásra meglepő módon a legmegfelelőbb a víz. Most azt nézzük meg, hogy milyen is a jó víz, mármint ivás szempontjából. Ugye emlékszünk rá, hogy a víz többek között belső környezetünkben a folyadékok töménységének, vagyis inkább hígságának egy bizonyos szinten tartásához kell, azaz magyarul arra, hogy ne aszalódjunk össze. Hígításra pedig az a víz a legalkalmasabb, ami a leghígabb. Miért nem iszunk hát desztillált vizet?

Mit és mennyit igyunk?
Az előző részben kitárgyaltuk, hogy hogyan működik a szervezet vízmércéje, hogyan mulasztjuk el általában a szomjúságunk. Azt is tudnunk kell azonban, hogy amikor a szomjúság megjelenik, akkor már a szervezet túlvan a komfortos működés zónáján, vagyis ne várjuk ezt ki, tudatosan figyeljünk a vízbevitelre! Általában folyadékbevitelről szoktak beszélni és írni, ám a szervezet számára a legjobb folyadék a víz, amit nem helyettesít semmi egyéb folyadék, így a mit igyunkra az egyértelmű válasz a vizet. A mennyitre pedig a minél többet. Természetesen azért cizelláljuk még ezt a két feleletet.

A hidrogén és az oxigén szerelme, a víz
Elkezdtük sorra venni a biogén elemeket, azaz a minket felépítő alapegységeket, és a szén után most a hidrogén és az oxigén következik. Bár mindkettejüknek nagyon lényeges szerepe van a bennünk lévő szerves molekulák jelentős részében, most mégis a kapcsolatukról, a vízről lesz szó. A víz ugyanis nem más, mint két hidrogén házassága egy oxigénnel, és ez a házasság jobban befolyásolja az életünket, mint a sajátunk. Egészségünk szempontjából nagyon fontos, mennyi vizet és milyen formában fogyasztunk.

A mozgás jutalma
Ha a napi edzés nálunk csak arra korlátozódik, hogy eltűnünk a hűtő-nappali-vécé Bermuda-háromszögében, de felismertük, hogy jó lenne kitörni ebből, akkor fokozatosan érdemes kezdeni a sportolást. Amennyiben már túllendültünk ezen az első lépcsőn, és növelünk az intenzitáson, megtapasztalhatjuk a futók gyönyörének nevezett jelenséget. Még akkor is, ha nem a futásba vetettük bele magunkat, hanem valami más sportba. De mi is ez az állapot, miért jó, és hogyan érhetjük el?

Legyünk fittek, fiatalosak!
Nagy sportesemények környékén időnként megkísérthet a gondolat, hogy ne csak a fotelből nézzük, ahogy a pályán rúgják a bőrt a focisták, vagy a stadionban újabb és újabb csúcsokra törnek az atléták, hanem mi is mozogjunk egy kicsit. Persze ezt hamar el szoktuk hessenteni, és maximum azért úszunk elő a pamlag mélyéről, hogy nasiért induljunk. Pedig a sport tényleg jót tesz akkor is, ha mi műveljük, hiszen már az is sokat számít egészségünk és várható élethosszunk szempontjából, ha nincs lift, és állandóan lépcsőznünk kell, hogy hazajussunk.

Ha felébred bennünk a szándék, hogy akkor mozgásra fel, könnyen lelohaszthatja a lelkesedésünket, hogy na jó, de mégis mit. Ez nagyjából tökmindegy. Az ésszerűség keretein belül bármit választhatunk, ami tetszik, és amit szívesen csinálunk. A lényeg, hogy csináljuk!

Amiből a legtöbb van bennünk
Az előző részben szó volt róla, hogy mik azok a biogén elemek – azok a kémiai elemek, amelyek atomjai a testünkben vannak – és hogyan csoportosítjuk ezeket. Most az elsődleges biogén elemek kerülnek terítékre, mert bár ezekből hiányt biztosan nem szenvedünk, van pár tudnivaló velük kapcsolatban, ami segíthet egészségesebben élni.

Kezdjük azzal, hogy megemlítjük név szerint az elsődleges biogén elemeket, hogy tudjuk, kikről van szó. Ők a szén, a hidrogén, az oxigén és a nitrogén, mind jó fej, csak másért. A szén képes négy külön-külön erős kötéssel kapcsolódni magához és másokhoz, korlátlan méretű és variációjú molekulákat létrehozva, így adja a vázat, az alapot az élőlények felépítéséhez. A hidrogén zárja általában a szénláncokat, ő a szerves molekulák bőre, képes kötéseket létrehozni, amikkel jól lehet zsonglőrködni, és egészben vagy részletekben nagyszerű cserealap bizonyos reakciókban. Az oxigénnel meg lehet bolondítani némileg a szerves molekulákat, így azok változatosabban használhatók, valamint kiváló oxidálószer, ami sokszor jól jön. A nitrogén leginkább a fehérjék miatt fontos, hiszen nélküle nem fehérje a fehérje.

Na de mik azok az ásványi anyagok?
Az ásványi anyag fogalmát többféleképp is értelmezhetjük, attól függően, hogy melyik tudományterület felől szemléljük, és mivel kapcsolatban. Most a biológia felől fogjuk megközelíteni, és azért, hogy lássuk, a testünket mi építi fel, és mire érdemes odafigyelni a táplálkozásnál. Vagyis azért járjuk körbe az egészet, hogy a vacsi mellé karikázzunk-e fel még egy paradicsomot, vagy szórjuk-e meg a salit még egy kis szezámmaggal is.

Tehát azt nézzük, milyen legyen az eledel azon túl, hogy finom, hogy ne hizlaljon és tartalmazzon elég vitamint. Ehhez első körben látnunk kell, miből van a testünk, kilóra miből mennyit gereblyézzünk össze, hogy embert gyúrjunk belőle.