Anyák napja a lélekben
Mindannyiunknak van édesanyja, és Anyák napján valamilyen formában biztosan gondolunk rá. Ő az, akivel itt a Földön először kapcsolatba kerülünk, és ez az egész életünkre hatással van. Érdemes hát legalább ezen a napon időt és figyelmet szánni erre. Hiszen, mivel ez az első ilyen kapcsolódásunk, ez az élmény valahogyan nem tudatos formában megjelenik az összes többi kapcsolatunkban.
Nagyon fontos hát, hogy mi szeretetteljesen forduljunk édesanyánk felé, és ha bármilyen sérelem vagy neheztelés felmerül az irányába, azt elengedjük, mert ez minőségi javulást hoz mindennapjainkban. Arra már nincsen hatásunk, hogy eddigi életünk eseményei, születésünk vagy gyermekkorunk milyen legyen, arra viszont van, hogy hogyan viszonyulunk ezekhez. A jelenünkben pedig nem valamilyen múltbéli életesemény segít vagy hátráltat bennünket, mivel az már elmúlt, az már nincsen, hanem az, ahogyan itt és most rágondolunk, megítéljük azt. Ennek megváltoztatása pedig teljesen rajtunk áll.
Ez olyan, mint egy tarisznya, amivel útra kelünk a nagyvilágba, és a tartalmából merítünk, azt használjuk bármivel is találkozunk, bármilyen helyzetbe kerülünk. Persze változhat útközben, hogy mi van benne, de mi tehetjük bele az újat és vehetjük ki a régit.
Nem mindegyikünk örül annak, amit a tarisznyájában kapott, de teljes mértékben rajtunk áll, hogy a nemtetsző dolgokat kivegyük belőle, nem pedig valaki máson. Ha netán nehéz zsákot cipelünk, az a leghatékonyabb, ha mi magunk kezdjük kipakolni, megnézni és megérteni, mi miért van benne, majd ami hátráltat, azt elhagyhatjuk, ami pedig segít, azt tovább vihetjük. Cseréljük hát ki a rosszat jóra! Ez teljesen a mi hatalmunkban áll.
Az, hogy életet kaptunk, hogy útra kelhettünk, egy hatalmas ajándék, és minden egyéb, ami a tarisznyába került, eltörpül emellett. Érdemes ezért is édesanyánkra hálatelt szeretetteljes szívvel gondolni, bármilyen csomaggal is indított el minket.