Laktóz érzékenység:

Laktóz érzékenység (más néven laktóz- intolerancia) esetében a tejcukor (laktóz) bontásáért felelős enzim (laktáz enzim) csökkent termelődése vagy hiánya okozza a betegséget. Ez lehet veleszületett kórkép is, de sok esetben fokozatosan, felnőtt korra alakul ki. Okok közé sorolhatóak a családi hajlamon túl az akut emésztőrendszeri fertőzések vagy krónikus, bélbolyhokat károsító hatások (pl. kezeletlen lisztérzékenység, gyulladásos bélbetegségek) is.

A Laktózérzékenység főbb tünetei:

Mivel a tejcukor nem tud felszívódni, jellemzően kellemetlen emésztőszervi tünetekben (hasmenés, hasi görcsök, hányás, puffadás) nyilvánul meg a betegség.

Laktózérzékenység diagnosztizálása:

Mivel a tejcukor-érzékenység (laktózérzékenység) egyszerűen megállapítható és kezelhető (laktózmentes termékek fogyasztásával vagy a tejtermékek elhagyásával). Orvosi diagnosztizálása is lehetséges, ilyen orvosi vizsgálatok például a: hidrogén kilégzési teszt, másik megoldás a vérvétel (vérszérum glükózszint mérés),laktóz tolerancia-vizsgálat,széklet savasságának megmérésével, illetve a bél szövettani vizsgálata

Tejallergia

A tejallergia kiváltó oka az állati eredetű tejek fehérjéinek (elsősorban a kazein, α-laktalbumin, β-laktoglobulin) akár minimális mennyiségű fogyasztása. Ezek a fehérjék a szervezet immunrendszerét védekezésre, ellenanyag termelésre késztetik, ami súlyos allergiás tünetekben nyilvánulhat meg.

A tejallergia tünetei:

A tejallergia általában csecsemő korban alakul ki a tehéntej étrendbe vezetése után 2-4 héttel. Előfordulhat azonban, hogy csak anyatejjel táplált csecsemőnél is jelentkeznek panaszok, mivel az anyatejbe is kerülhetnek allergizáló hatású fehérje-összetevők. Ilyen esetben a szoptatós édesanyának ki kell iktatnia a tejet és a tejtermékeket az étrendjéből. Csecsemőknél általában a székletben megjelenő apró, pici vérpöttyök és a csökkent súlygyarapodás hívja fel a figyelmet a betegségre, míg nagyobb gyermekeknél az emésztőszervi panaszokon felül légúti és bőrtünetek (asztma, ekcéma) is jelentkezhetnek. Felnőtteknél jelentkező tünetek egészen hasonlóak a laktózérzékenység jeleihez: hasmenés, hasfájás, fokozott bélgáz-képződés jelentkezik. Ezek mellett azonban gyakran a bőrön is különféle elváltozásokat tapasztalhatunk, például kiütéseket, pörsenéseket, viszketést, ekcémát. Ritkán, légzési nehézségek is jelentkezhetnek, miután a beteg tejterméket fogyasztott.

A tejallergia diagnosztizálása:

Érdemes táplálkozás tüneti naplót, vezetni amelyben leírja a beteg mit, mikor és mennyit evett, az ételek milyen módon voltak elkészítve és milyen, mennyi folyadékot fogyasztott. Fontos, hogy feltüntessük az étkezések időpontját és körülményeit is. Meg kell figyeli hogy az adott étel elfogyasztása után milyen tünetek jelentkeztek. A tejfehérje-allergiánál először elhagyjuk a tejet, a tejtermékeket, és az ezeket tartalmazó élelmiszereket. Majd ha a beteg tünetmentessé vált, akkor újra fogyaszthat tejet és tejterméket. Ha ekkor visszatérnek a tünetek, akkor a tejfehérje-allergia szinte biztossá válik. Egy másik módja a tejfehérje allergia diagnosztizálására a bőrön végzett allergia teszt, ilyenkor a feltételezett allergént vagy allergéneket bőrfelszín alá juttatják be. Ha bizonyos idő elteltével a bőrfelszín allergiás reakciót mutat, akkor valószínűsíthető az ételallergia. Vérvizsgálat készítése is segíthet a tejfehérje allergia diagnosztizálásában. Ilyenkor a vérmintában azokat az ellenanyagokat vizsgálják, amelyeket az immunrendszer termel a szervezetünkbe bejutó idegen anyagok ellen.