A tönköly búzafű magot sokféleképpen csíráztathatjuk. A legegyszerűbb a speciális csíráztató tálca használata. Az ebben található áztató- előcsíráztató pohárba, vagy ennek hiányában egy befőttes üvegbe öntünk kb. 2-3 marék tönköly búzafű magot. A poharat vagy az üveget feltöltjük vízzel úgy, hogy ellepje a magokat, majd még legalább 3 cm magasságú vízoszlopot rátöltünk. Erre azért van szükség, mert a vizet felvéve a magok megduzzadnak, és nem szabad, hogy ekkor szárazra kerüljenek. A lyukacsos tetőt ráhelyezve az edényt a szoba sötétebb részére helyezzük. Légmentesen lezárni nem szabad, akkor inkább hagyjuk nyitva a tetejét!
A magokat 12 óra pihenés után vesszük elő ismét. Ekkorra már láthatóan duzzadtabbak lettek, nem úszkálnak a vízben, kitöltik a teret. A lyukacsos tetőt szűrőként használva egyszerűen lefordítjuk a poharat, és hagyjuk kifolyni a még benne lévő vizet. Ehhez a művelethez használható bármilyen konyhai szűrő, szita, de lehetőleg ne fémet válasszunk.
Ezután ismét teleengedjük a poharat friss vízzel, és átöblítjük a magokat. Kevergetni, nyomogatni nem szabad, mert a csírakezdemények könnyen megsérülnek. Az öblítést és a víz leöntését kétszer ismételjük meg. Ezután lefordítva az edényt hagyjuk, hogy a szűrőn át kicsuroghasson a víz. Ebben az állapotban tartjuk a következő 12 órán keresztül, vagy egy éjszaka alatt.
Az előcsíráztató pohár lyukacsos tetejének van pereme, de ha befőttes üveget vagy más edényt használunk, akkor ügyelnünk kell arra, hogy ne zárjuk el a külvilágtól a lefordított edényt, szabadon ki tudjon csurogni a víz, és jusson elegendő levegő a magoknak. Ha a magok nem jutnak levegőhöz, akkor az a későbbiekben a penészedésükhöz fog vezetni.
Másnap reggel helyezzük át a magokat a csíráztató tálcába. A növesztő tálcába beletesszük a lyukacsos osztott tálcát, és vékonyan elterítünk rajta egy kis tőzeget, vagy humuszban gazdag, porhanyós erdei talajt. A földön egyenletesen elterítjük a tönköly magokat úgy, hogy egymáshoz érjenek, sőt a sűrűbb fű érdekében 2 szem magasságba egymáson is lehetnek. Mikor ezzel végeztünk, akkor még egy vékony földréteget szórhatunk a tejére, éppen csak annyit, hogy a magokat nagyjából ellepje. Öntözzük meg a veteményt, de tegyük alá a tálcát, ami felfogja a vizet. Ezután fedjük le a veteményünket a barna sötétítő tálcával. Tartsuk mindig szobahőmérsékleten a veteményünket.
A továbbiakban már más dolgunk nincs is, mint gyönyörködni a gyorsan növekvő csírakezdeményekben, majd a fűben. Naponta egyszer, lehetőleg reggel öntözzük meg a veteményt kb. 2 dl vízzel, és hagyjuk, hogy a felesleg alul kicsurogjon. A második nap után levehetjük a sötétítő tálcát a tetejéről, hogy a növények fényhez jussanak, és szép zöldek legyenek.
Körülbelül 7-10 nap múlva lesz megfelelő magasságú, és minőségű a búzafű. Ekkor egy éles késsel vagy konyhai ollóval vágjuk le a füvet, minél közelebb a földhöz. A legjobb, ha azonnal lepréseljük, de ha csak később van rá szükségünk, akkor nejlonzacskóba téve hűtőben még körülbelül egy hétig eltartható.
Forrás: Naturgold Kft.
